Névadónkról
|
Sarolta Auguszta bajor királyi hercegnõ
Sarolta Auguszta Karolina bajor királyi hercegnõ (Prinzessin Charlotte Auguste von Bayern) (* Mannheim, 1792. február 8. – † Bécs, 1873. február 9.), 1816-tól Karolina Auguszta (Karoline Auguste) néven osztrák császárné, magyar és cseh királyné, I. Ferenc császár negyedik felesége, majd özvegye. Származása, ifjúkora: Sarolta Auguszta hercegnõ édesapja IV. Miksa József bajor herceg, választófejedelem (1756–1825), 1806-tól I. Miksa néven bajor király, édesanyja Auguszta Vilma Mária hessen-darmstadti hercegnõ (1765–1796) volt. Gyermekeik:
Édesanyja halála után 1797-ben apja másodszor is megnõsült, a protestáns vallású Karolina Friderika Vilma badeni hercegnõt (1776–1841) vette feleségül, aki 1806. január 1-jén, az új Bajor Királyság kikiáltásakor, I. Miksa király trónra lépésével bajor királynévá emelkedett. A második házasságból nyolc gyermek született, Sarolta Auguszta hercegnõ féltestvérei, akik közül öten érték meg a felnõtt kort:
Hercegi esküvõ Sarolta Auguszta hercegnõ 1808. június 8-án Stuttgartban feleségül ment I. Vilmos württembergi koronaherceghez (1781–1864), I. Frigyes király fiához, a trón örököséhez. Vilmos ezzel a házassággal akarta megelõzni, hogy az országát megszállva tartó Napóleon császár politikai házasságra kényszeríthesse õt családja valamelyik nõtagjával. 1808-ra Napóleon saját családjában már „elfogytak” a férjhezadható fõrangú nõrokonok, ezért elsõ feleségének, Jozefina császárnénak unokahúgát szánta Vilmos királyi hercegnek. A trónörökös élesen visszautasította a császár rangon aluli és megalázó ajánlatát, és Sarolta Auguszta hercegnõt vette feleségül, aki e házassággal württemberi királyi hercegnéi címet kapott.
Napóleon bukása után válási szándékukkal a württembergi bírósághoz fordultak. Férj és feleség egyképpen vallották, hogy házasságukat kölcsönös ellenszenv miatt még nem hálták el. 1814. augusztus 31-én a bíróság felbontotta a házasságot. Mivel mindketten új házasságot akartak kötni, a pápához fordultak, aki 1815-ben hivatalosan semmisnek nyilvánította a frigyet. Vilmos koronaherceg 1816. január 24-én feleségül vette unokanõvérét, Katalin orosz nagyhercegnõt (1788-1819), I. Pál orosz cár (1754–1801) leányát, József nádor elsõ, 1801-ben elhunyt feleségének, Alexandra nagyhercegnõnek húgát. Császári esküvõ Sarolta Auguszta hercegnõ 1816. november 10-én feleségül ment a háromszor megözvegyült I. Ferenc osztrák császárhoz, magyar és cseh királyhoz (1768–1835), akinek harmadik felesége, Habsburg-Estei Mária Ludovika Beatrix modenai hercegnõ 1816. április 7-én hunyt el. (Megjegyzésre érdemes tény, hogy a császár elsõ felesége, az 1790-ben elhunyt Erzsébet Vilma Lujza württembergi hercegnõ (1767-1790) egyben a negyedik feleség, Sarolta Auguszta hercegnõ elsõ férjének, Vilmos hercegnek nagynénje is volt.) E házasság révén Sarolta Auguszta bajor hercegnõbõl Karolina Auguszta osztrák császárné, magyar és cseh királyné lett. Tudatosan választotta új nevét, keresztneveinek sorrendjét az esküvõ napján megváltoztatva. A házasság gyermektelen maradt, annak ellenére, hogy a császár szerette negyedik feleségét is. A Habsburg családban egyre gyakoribbá váló gyermektelenség, testi és szellemi fogyaték, korai gyermekhalálozás egyik valószínûsíthetõ oka a közeli rokonok között kötött házasság lehetett, ami a Habsburgok és a Wittelsbachok is túl régóta gyakoroltak.
A gyermektelen Karolina Auguszta császárné a politikában semmilyen szerepet sem játszhatott. Jótékonysági tevékenységnek szentelte magát. Fáradozásai révén több gyermekintézmény, kórház és számos munkáslakás (mai szóval: „szociális célú bérlakás”) létesült, mint például a „Carolinäum”, Bécs V. kerületében, az Arbeitergassén. Ferenc császár halála (1835) után az özvegy Karolina Auguszta császárné Salzburgban élt, féltestvére, Zsófia Friderika Dorottya hercegnõ (1805-1872) közelében, aki 1824 óta Ferenc császár fiának, Habsburg-Lotharingiai Ferenc Károly fõhercegnek felesége volt. Gyermektelen özvegyként nem viselhette a császárnéi címet. Zsófia fõhercegnõvel kezdetben jól megértették egymást, késõbb azonban súrlódások keletkeztek köztük. 1848 után, amikor Zsófia fõhercegnõ fia, Ferenc József lett a császár, a dominanciára törekvõ Zsófia elérte, hogy az özvegy Karolina Augusztát Bécsbõl Salzburgba „számûzzék”. Barátságos és családias viszonya Zsófia gyermekeivel – köztük Ferenc Józseffel és az ugyancsak Salzburgba számûzött Lajos Viktor fõherceggel is – mindezek ellenére továbbra is fennmaradt. Az özvegy császárné még a bizalmatlan és nehezen barátkozó Erzsébet királynéval is jól megérttette magát, ami az uralkodócsalád kevés tagjára volt jellemzõ. Elhunyta, emléke A köztiszteletben álló, általános szeretettel övezett özvegy Karolina Auguszta császérné egy nappal 81. születésnapja után, 1873. február 9-én hunyt el Bécsben. A császári család nyughelyén, a bécsi kapucinusok templomának kriptájában temették el. Emlékét több intézmény õrzi Németországban és Ausztriában, így a Karolina-Gimnázium a dél-bajororoszági Rosenheimben, a salzburgi Karolina Auguszta Múzeum („Museum Carolino Augusteum”). Baden-Württemberg fõvárosában, Stuttgartban a Charlottenstrasse és a Charlottenplatz neve emlékeztet a Sarolta Auguszta württembergi királyi hercegnére.
|
